Beborít minket a műanyag.
Az állítás nem túlzás, hiszen már a ruháink is főként műszálból, poliészterből és nylonból készülnek. Sajnos azonban a szintetikus anyagokból műanyagszemcsék oldódnak ki a mosás során és ezek a csatornahálózaton keresztül a folyókba, tengerekbe jutnak. Ennek eredményeképpen már többek között a halakban, tengeri sóban és a mindennapi ivóvizünkben is megtalálható a műanyag.
Tehát aki eddig azt gondolta, hogy a ruhavásárlás során csupán néhány ezer forint sorsáról dönt, annak is világossá válhat ezáltal, hogy ennél sokkal többről van szó.
Így tehát ajánlott vásárlás előtt megvizsgálnunk, milyen anyagból is készül az adott ruha!
Ha betérünk egy Zara vagy egy H&M üzletbe, legtöbbször a tiltólistás anyagokkal találkozunk a ruhák címkéjén. Megnéztem a szekrényemben sorakozó fast fashion darabok összetételét és a leggyakrabban előforduló anyagtípus az elasztán, viszkóz, poliamid és a poliészter voltak. Ezen anyagok előállítása mind masszív környezetkárosítással jár együtt, ahogyan az itt felsoroltaké is:
Acetát: Természetből nyert cellulózból készített, ecetsavas-cellulózészter mesterséges szál (diacetát). Főként bélésanyagokat, fehérneműket készítenek belőle.
Elasztán: Rugalmas poliuretán. Elasztikus termékek, pl. fehérneműk, fürdőruhák készítésére használják, de megjelenik a sztreccs farmernadrágokban is. Jellegzetes a burkolt fonal formájában történő alkalmazás, az elasztán magfonalat pl. pamuttal burkolják.
Gumi: Természetes- vagy műkaucsukból előállított szál. Nagy rugalmasságú, gyenge fény-és hőállóságú, gyorsan öregedő anyag.
Lyocell: Környezetkímélő módszerrel előállított regenerált cellulózszál. A viszkózhoz hasonló, ám annál jobb nedvszívó képességű, kevésbé gyűrődő anyag. Blúzok, ingek, női ruhák készülnek belőle.
Modakril: Kémiailag módosított poliakril-nitril szintetikus szál, amely kedvezőbb belső szerkezetű (pl. megfelelően színezhető). Kötöttáruk alapanyaga, továbbá függönyök, napernyők készítésére is használják. Gyapjúval keverve felsőruházati cikkeket is gyártanak modakril szálból.
Poliamid: Szintetikus szál, több típusa közül a Nylon és a Perlon közismert. Közepes nedvességfelevő képességgel, nagy kopásállósággal rendelkezik. Jól mosható, könnyen száradó termékek alapanyaga. Lánchurkolt, ill. szövött kelmékből ruházati cikkek, harisnyák, padlószőnyegek készülnek belőle.
Poliészter: Szintetikus szál, kis nedvességfelvevő képességgel, jó gyűrődés feloldó képességgel és formatartó tulajdonsággal. Tisztán függönyök és műszaki textíliák (vitorla, biztonsági öv, stb.) készülnek belőle. Ruházati célra főleg keverékekben (pamut, viszkóz, gyapjú, len) alkalmazzák. Arra, hogy mennyire hódít a textiliparban jó példa, hogy bár kevéssé szívja a nedvességet, újabban, például poliamiddal keverve, mikroszálas törülközőt is gyártanak belőle.
Triacetát: Természetből nyert cellulózból készített, ecetsavas-cellulózészter szál, amelynek anyagában a kémiai átalakítás szinte teljeskörű. Egyes tulajdonságaiban részben a szintetikus szálakhoz hasonlít. Főként lánchurkolt felsőruházati cikkeket készítenek a szálasanyagból.
Viszkóz: Természetből nyert cellulózból előállított, regenerált-cellulózszál. Kiváló nedvességfelvevő képességű, gyűrődésre hajlamos, nedvesen csökkent szilárdságú. Előállítása rendkívül környezetterhelő, mivel a gyártáshoz szükséges nagymolekulájú anyag (cellulóz) oldhatósága érdekében átmeneti kémiai átalakítást végeznek (ekkor képződik a viszkózusan sűrű közbenső termék). Bélésanyagok, könnyű ruházati szövetek, valódi kreppszövetek készülnek belőle. Lánchurkolt kelmékből fehérneműket gyártanak. Gyakran keverik pamuttal, gyapjúval, szintetikus szálakkal.
A viszkóz előállítása masszív környezetkárosítással és vízpazarlással jár együtt
Gore-tex: Extrém vékony, 0,02 mm-es polytetrafluoretilén (PTFE) fólia, amelyen apró pórusok találhatók (cm2-enként 1,4 milliárd). Emiatt az anyag tartósan vízálló, szélálló, ugyanakkor lélegző. Kiváló tulajdonságainak köszönhetően egyre jobban hódít a ruhaiparban.
Thermo, polár: a leggyakrabban poliészter vagy poliamid mikroszálakból készült fleece-szövet köznapi elnevezése. Finomabb bármely természetes szálnál vagy szokványos mesterséges alapanyagú szálasanyagnál. A polár-anyag puha tapintású, könnyű és igazán meleg. Leginkább pulóverek, fölsők, kabátbélések, de törülközők, gyermek kezeslábasok, sálak, sapkák, plüssállatok gyártására használják.
Softshell: Több műszálas szövetréteg összeragasztásával készül. Jó hőszigetelő, vízlepergető és szélálló. A téli Softshell belseje meleg anyag, általában Fleece.
Wellsoft, babysoft, léda: 100% poliészterből készül, a polár thermo hosszabb szőrű változata. Pihe-puha tapintása miatt gyerektakarók, ágytakarók, baba plédek, plüssállatok alapanyaga.
Igyekezzünk kerülni ezeket az összetevőket!
Napjaink műanyagtengerében nehéz minőségi alapanyagokhoz hozzájutni. Legtöbbünknek kevés olyan ruhája van, ami 100%-ban pamutból vagy gyapjúból készült volna. Érdemes azonban a szintetikus anyagokat lecserélni a következőkre:
Angóra: A tenyésztett angóranyulak szőre. Jó nedvszívó, könnyű szálasanyag. Reumások, síelők részére fehérneműk készülnek belőle.
Gyapjú: Tenyésztett juhok szőre. Rugalmas, jól nyújtható, nagy nedvszívóképességű és melegtartó alapanyag. Felsőruhák, kabátok, kötöttáruk, fehérneműk, takarók és szőnyegek készítésére egyaránt használják. A pikkelyes szálfelület nemez (filc) előállítást is lehetővé tesz.
Juta: A jutanövény szárából nyert háncsrost. Szőnyegek alapszövetét, padlóburkolatok hordozóját, hevedereket és zsákokat, ill. csomagolóvásznakat készítenek jutából.
Kasmír: Kasmírkecske szőre. Könnyű, lágy és fényes textíliák készítésére (nőiruha, sál) alkalmazzák.
Kender: A kendernövény szárából nyert háncsrost. Ponyvákat, szőnyegek alsó szövetét, köteleket készítene belőle.
Kókusz: A kókuszdió kemény rostja. Futószőnyegek, kárpitok, kötelek alapanyaga.
Len: Lennövény szárából nyert háncsrost. Szép fényű, hűvös tapintású szálasanyag. Nyári ruházatok, ingek, blúzok, ágy- és asztalneműk, bútorszövetek készítésére használják.
Moher: Az angóra- vagy moherkecske szőre. Felsőruházati termékek, takarók készítésére használják.
Nyúlszőr: Tenyésztett nyulak szőre. Kötöttáruk, kesztyűk, kalapok készülnek belőle.
Pamut: A gyapotcserje terméséből nyert magszál. Jó nedvszívóképességű, aránylag nagy szilárdságú, kopással szemben.
Igen és nem.
Sok esetben ugyanis a minőség nincs arányban a vételárral. Egy drágább fast fashion darabért gyakran ugyanannyit elkérnek, mint egy minőségi alapanyagokból készült kisszériás ruháért.
Sajnos Magyarországon még mindig az van a köztudatban, hogy a designer ruhákhoz csak horror áron lehet hozzájutni. Legtöbbünknek ugyanis egyből a Nanuskha árfekvésű tervezők jutnak eszükbe, amit tényleg csak kevesen engedhetnek meg maguknak.
Azonban az utóbbi években egyre több olyan magyar tervező nyitott üzletet Budapesten, ahol semmivel sem több pénzért minőségi darabokhoz juthatunk hozzá. Ilyen például az egyik kedvencem, a Dohány utcában található Alapdarab. Egyszerű, jól kombinálható, nőies ruhákat kapunk itt elérhető áron.
A közeljövőben remélhetőleg nagyobb kommunikációs támogatást kapnak majd a kisebb tervezők és lesz módjuk eljutni a célcsoportjukhoz, akik lehet ma még a Zarában vásárolnak.
Forrás az anyag összetételhez: Green info