Nem beszélhetünk átfogóan a fenntartható divatról anélkül, hogy ne említenénk meg a hobbi vásárlást vagy vásárlásfüggőséget. Sok esetben ugyanis nem a tudatlanságunk szab gátat annak hogy tudatos fogyasztók legyünk, sokkal inkább az hogy nem azért vásárolunk mert szükségünk van egy adott árucikkre.
Mondhatjuk tehát, hogy a fenntarthatóságra a vásárlásfüggőség és hobby vásárlás van a legnegatívabb hatással?
Tehát a probléma nem főként azzal van hogy nem rendelkezünk elég információval ahhoz hogy megfelelő döntést hozzunk?
Korábban már írtam egy bejegyzést a leárazások lélektanáról ami nagy mértékben köthető a FOMO jelenséghez, vagyis hogy nem szeretnénk kimaradni adott kedvezményekből. A vásárlásfüggés azonban ennél több, nem csak a leárazások idejére korlátozódik.
Véleményem szerint a vásárlásfüggőség egy olyan periódusban tud kialakulni és hosszú távon fennmaradni amikor nincs egy olyan tevékenység ami tartósan leköt minket, amivel aktívan tudunk foglalkozni. Kimondottan hangsúlyosan megjelenik erős örömérzet vagy intenzív negatív élmények után, vagyis jutalmazás és vígasztalás formájában.
A Shopaholics Anonymous (Anonim Vásárlásfüggők) című weboldal szerint többféle vásárlásmánia létezik:
- A kényszeres vásárlók, akik akkor vásárolnak, amikor szorongást, levertséget éreznek.
- A trófea vásárlók, akik folyton a tökéletes árucikk után kutatnak.
- Azok, akik a gazdagság látszatát akarják kelteni, és odavannak a felvágós darabokért.
- “Takarékoskodók”, akik megveszik az olyan leárazott termékeket, amelyekre valójában nincs is szükségük.
- A bulimiás vásárlók, akik folyton visszacserélik a megvásárolt cikkeket.
- Gyűjtők, akik a teljesség érzése érdekében minden színben megvásárolják az adott cikket.
Ruth Engs, az Indiana-i Egyetem professzora szerint némely emberben azért alakul ki vásárlásmánia, mert rászoknak arra az érzésre, ami vásárláskor a hatalmába keríti őket. Amikor költekeznek, az agyukban endorfinok és dopamin szabadul fel, és egy idő után függővé válnak ezektől. Engs, az alkalmazott egészségtudományok professzora szerint az amerikai lakosság mintegy 10-15% hajlamos vásárlásfüggőségre.
Ezeknél az embereknél nagyon könnyen ki tud alakulni a kényszeres vásárlási betegség (compulsive buying disorder – CBD) ami azzal jár, hogy az illető képtelen megállni, hogy bemenjen egy boltba. Mivel bűntudatot érez elrejti a számlakivonatait és a bevásárló táskáit a szerettei elől, ha pedig be is ismeri, hogy vásárolni volt nagy valószínűséggel füllent arról hogy mennyit költött.
Számos shopaholic küzd emiatt egy idő után anyagi problémákkal, hiszen többet költenek mint amennyit megengedhetnek maguknak, rosszabb esetben még adósságot is felhalmzonak. A függőség egy idő után az emberi kapcsolataikra is hatással lehet, eltávolodhatnak családjuktól, barátaiktól.
Európában még nem olyan súlyos a helyzet mint Amerikában ahol lassan nagy valósznűséggel már az óvodások is rendelkezni fognak hitelkártyával. Azonban itthon is egyre kedvezőbb konstrukciókat kínálnak erre a bankok, így nagyon egyszerű azt a pénzt költeni amivel voltaképpen nem is rendelkezünk.
Masrészről az Amerikából beáramló tömegkultúra is arra sarkall minket, hogy mindig a legújabb divatnak megfelelő ruhákat, kiegészítőket szerezzük be magunknak, akkor ugyanis szépek leszünk ami út a sikerhez, tehát a boldogsághoz is.
Hogyan támogatják a népszerű amerikai filmek a vásárlásfüggőséget?
A rejtett reklámok már nagyon régóta jelen vannak a népszerű filmekben, sorozatokban. Gondoljunk csak a Jobarátok Rachelére amint éppen Cola lightot rendel vagy a Számkivetett című filmre amelyben Tom Hanks jobb ötlet híján legjobb barátját a Wilson márkáról nevezi el.
Ehhez hasonló rejtett trükkökkel már régóta manipulálnak a reklámok. Azonban az utóbbi időben sajnos egyre több amerikai film és sorozat épít kimondottan a vásárlás és a márkák köré történetet.
Gondoljunk csak az oly sokunk által kedvelt Szex és New York című sorozat Carrie Bradshaw-jára aki cipővásárlással jutalmazza vagy éppen vígasztalja magát. A film szinte teljes egészében egy reklám a luxusmárkáknak.
Sok ismerősöm kedveli ezt a sorozatot én kimondottan károsnak látom mert azt az üzenetet közvetíti, hogy a divatos ruhák vásárlása a kulcs a boldogsághoz. Az örömérzetet megsokszorozza ha méregdrága luxustermékről van szó. Ehhez hozzájön még az a tény, hogy Amerikában egy Dior cipőhöz vagy ruhához lényegesen olcsóbban lehet hozzájutni mint Európában, ettől pedig még elérhetetlenebb és ezáltal irigyelt a Szex és New York szereplőinek élete.
Hasonlóképp a Szex és New Yorkhoz az Egy boltkóros naplója című film főszereplője is a nagyvárosi szenvedélybetegségben, vásárlási kényszerben szenved. Itt is felsorakoznak a népszerű luxusmárkák, mint a Dior, Dolce and Gabbana vagy a Chanel amelyeket a főszereplő, Rebecca olyan természetességgel vásárol mint más a közértben a kenyeret, mígnem az anyagi csőd szélére sodródik.
A filmben mindenképpen előremutató, hogy a vásárlásfüggőség negatív hatásaira is rávilágít.
Vásárlásfüggőség kontra fenntartható divat?
Ha a vásárlás pótcselekvés mindenképpen érdemes tehát szakembert felkeresni aki rávilágíthat a függőség mögött meghúzódó valódi problémára, de első körben egy új hobby is segíthet más irányba terelni a figyelmünket.
Ha mindenképpen vásárolni szeretnénk próbáljunk meg felkeresni second hand boltokat vagy ellátogathatunk garázsvásárokra, ruha-csere programokra így vásárlásunkkal a fenntartható divatot támogatjuk.
Kommentek